.png){kind=logo}
Szervezeti silók: a láthatatlan falak, amelyek a munkahelyi jóllét útjába állnak
- 22 órával ezelőtt
- 5 perc olvasás
Amikor a struktúra falakat emel.
Szakmai közösségünk egyik legnagyobb értéke, hogy tagjaink saját tapasztalataikat, kutatásaikat és gondolataikat is megosztják egymással. Ezúttal Szász Gabriella arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezeti működés láthatatlan akadályai – a szervezeti silók – nemcsak a hatékonyságot, hanem a munkavállalók jóllétét is jelentősen befolyásolják.
Olvassák el tagunk szakmai gondolatait arról, hogyan válhat az együttműködés, a nyílt kommunikáció és a wellbeing szemlélete a sikeres szervezetek egyik legfontosabb alapjává.
Bevezetés
A diszfunkcionálisan működő szervezeti silók legfőbb kockázata, hogy romlik az együttműködés, és ezáltal megszakadt a kapcsolat az egységek, csapatok között, az információ pedig elakad. Az adatok megfelelő áramlása kulcsfontosságú a szervezeti döntésekben és stratégiai tervezésben, ezért elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a témával, amennyiben hatékonyan működő, információ-alapú szervezet fenntartásában vagyunk érdekeltek.
Mik azok a szervezeti silók és milyen hatással vannak az emberek jóllétére, a szervezeti egységek közötti koordinációra és a szervezet egészének működésére?
Mi a szervezeti siló?
A szervezeti silók a mezőgazdaságból ismert silók mintájára egymástól elkülönülten működő szervezeti egységeket jelentenek, amelyek között a tudás- és információáramlás korlátozott.
Az ilyen működés gyengíti a kommunikációt és az együttműködést, ami a szervezet egészének hatékonyságára is hatással van. A kutatási eredmények következetesen azt mutatják, hogy a diszfunkcionálisan működő silók nemcsak csökkentik a hatékonyságot, hanem növelik a koordinációs terhelést és a részlegek közötti konfliktusok valószínűségét is.
A silókban működő szervezeti egységek gyakran saját, egymástól elszigetelt munkafolyamatokat és információkezelési rendszereket alakítanak ki. Ennek következtében a szervezet szempontjából fontos adatok nem jutnak el a megfelelő helyekre, hanem az egyes egységekben rekednek.
Adatáramlás hiánya a silókban
A modern, felgyorsult információs környezetben a szervezetek által kezelt adatok mennyisége folyamatosan növekszik. Mivel az információ kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban és a stratégiai tervezésben, az adatok elszigetelődése nemcsak hatékonysági problémákat okoz, hanem a szervezet fejlődését és előrehaladását is akadályozza.
Az adatok a szervezetek működésének alapját képezik: támogatják az innovációt, versenyelőnyt biztosítanak, növelik az operatív hatékonyságot, és irányt mutatnak a döntéshozatal során. Ennek megfelelően a szervezeti törekvéseknek is az adatok által meghatározott irányba kell mutatniuk. Ugyanakkor az adatok értéke túlmutat azon, hogy elszigetelten kezeljük és használjuk fel őket. A szervezet érdeke, hogy az információk egységesen, a teljes működés szempontjából hozzáférhetők és értelmezhetők legyenek.
Az adatokban rejlő teljes potenciál csak egységes és holisztikus megközelítéssel aknázható ki. Mindez nem csupán technológiai kérdés, hanem alapvetően a szervezeti működés és kultúra kérdése is.
De mi vezet a nemkívánatos silók kialakulásához?
A silók kialakulásának leggyakoribb okai közé tartozik a strukturális alkalmazkodás nélküli gyors szervezeti növekedés, a csapatösszeállítások hatása, a versengő – az együttműködés helyett azt háttérbe szorító – vállalati kultúra, a belső stakeholder menedzsment hiánya, valamint a felelősségkörök tisztázatlansága.
A csapatdinamika is fontos szerepet játszik ebben: például azok a csapatok, amelyekben magas a külsős munkavállalók aránya, hajlamosabbak saját működési mintákat kialakítani, ami növeli a silósodás kockázatát.
Ezt erősíti meg egy 2025-ös fókuszcsoportos kutatás¹ is, amely a növekedésből fakadó okok között említi azt a belső szervezeti dinamikát, amikor egyes csapatok a többiekhez képest gyorsabban növekednek, fokozatosan önállósodnak, majd nehezen tudnak újra kapcsolódni a szervezet egészéhez.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a silók kialakulása bizonyos mértékig természetes jelenség, különösen nagy létszámú szervezetek esetében. A probléma akkor jelentkezik, amikor ezek az egységek diszfunkcionálisan működnek, és az együttműködés helyett elszigetelődés jellemzi őket.
¹Jeske D, Olson D (2025), "Silo mentality in teams: emergence, repercussions and recommended options for change". Journal of Work-Applied Management, Vol. 17 No. 1 pp. 20–33, doi: https://doi.org/10.1108/JWAM-07-2023-0064
Kapcsolat a wellbeinggel
A munkahelyi wellbeinget nemcsak az egyéni tényezők, hanem a szervezeti működés minősége is jelentősen befolyásolja. A mai szervezeti környezetben az információhoz való hozzáférés és a felhatalmazás gyakran ugyanolyan feltétel, mint a technológiai eszközök rendelkezésre állása. Ezek hiánya közvetlen hatással van a munkahelyi elköteleződésre és a mindennapi munkavégzés minőségére. A Gallup kutatásai² rámutatnak arra, hogy a munkavállalói jóllét és elköteleződés több szinten épül fel, az alapvető feltételektől a személyes fejlődésig. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az a munkavállalói élmény romlásához vezet. A szervezeti silók ezt azzal gyengítik, hogy akadályozzák az információ áramlását, csökkentik az átláthatóságot és nehezítik az együttműködést.
A gyenge munkafeltételek pszichoszociális kockázati tényezőt jelentenek, csakúgy mint a silók következményei: szociális elszigetelődés, a gyenge kommunikáció és megnövekedett munkahelyi konfliktusok.³
A mindennapi munka során az információhiány extra energiabefektetést igényel: a szükséges adatok megszerzése, a kapcsolatok folyamatos alakítása és a szervezeten belüli „lavírozás” mind növelik a mentális terhelést. Ez hosszú távon kimerültséghez és a munkával kapcsolatos negatív élmények erősödéséhez vezethet. Ideális esetben a munkavégzéshez szükséges információkhoz való hozzáférés gördülékeny és kiszámítható, ami támogatja a hatékony munkavégzést és csökkenti a felesleges terhelést.
Míg a wellbeinget sokszor egyéni szintű alkalmazkodási képességként tartják számon, elkerülhetetlen annak felismerése, hogy a jóllétet a szervezeti működés közvetlenül is befolyásolja. Ennek megfelelően, csakúgy mint a silók esetében, az egyéni jóllétet és a szervezet működési kérdéseit nem érdemes egymástól elszigetelten kezelni.
² Gallup State of the Global Workplace 2025
³ WHO guidelines on mental health at work 2022
Javaslatok a silók lebontásához
Ugyan a mezőgazdasági silók remek hasonlatot kínálnak a struktúra megértéséhez, nem feltétlenül szerencsés kizárólag ezen a szemléleten keresztül gondolkodni, amikor azok lebontásán, azaz a szervezeti diszfunkciók csökkentésén dolgozunk.
A szakmai javaslatok holisztikus megközelítést hangsúlyoznak. Egyrészről szükség van szervezeti szintű megoldásokra, amelyek támogatják az információáramlást és a kommunikáció hatékonyságát (például megfelelő IT-támogatás vagy ergonomikus rendszerek kialakítása). Ugyanakkor elengedhetetlen egy humán megközelítés is, amely a csapatok és érdekcsoportok közötti kapcsolódás erősítésére fókuszál.
A szervezetnek lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a csapatok feltárják nehézségeiket, és közösen új megoldásokat alakítsanak ki az együttműködés javítására. Ebben kiemelt szerepet kap a pszichológiai biztonság, amely lehetővé teszi, hogy a tagok nyíltan, ítélkezéstől mentes környezetben osszák meg gondolataikat.
Tervszerű lépésként elsőként a meglévő kommunikációs csatornák, valamint a megszakadt kapcsolódási pontok feltérképezése szükséges. Emellett a döntéshozatalhoz elengedhetetlen információk szabad áramlásának biztosítása is kulcsfontosságú a silók lebontásának folyamatában.
Javasolt ösztönözni, hogy az emberek időt töltsenek más csapatokban dolgozó kollégáikkal, és lehetőséget kapjanak informális kapcsolódásra is. Érdemes tudatosan erősíteni azt a szemléletet, hogy a közös gondolkodás és az együttműködés érték, a fejlődés és a hatékonyság pedig közös felelősség.
Amennyiben a szervezet működése összhangban van, és jól támogatja az együttműködést, a munkatársak is felszabadulnak a felesleges terhek alól. Ugyanakkor, ha az egyének jól vannak, nyitottabbá válnak a fejlődésre és a hatékonyabb működésre, ami végső soron a szervezeti teljesítmény növekedéséhez vezet. A két szint tehát kölcsönösen erősíti egymást.
Mit jelent mindez a szervezetek számára?
A silók lebontásával járó változást ugyan az egyének hajtják végre, mégis minden esetben vezetői döntést és támogatást igényel. A rendszert nem csupán újra kell építeni, hanem teret, eszközöket és felhatalmazást is biztosítani szükséges a működés megváltoztatásához. Ahogyan a wellbeing bevezetése, úgy egy ilyen szervezeti törekvés is teljes vezetői elköteleződést igényel.
A wellbeing tehát egy ilyen komplex szervezeti kérdésben is kulcsszerepet játszik, mint a szervezeti silók kezelése. A megfelelő intézkedések lehetőséget teremtenek a szervezeten belüli kapcsolatok erősítésére, és hozzájárulnak az elszigetelődés csökkentéséhez.
Szerző: Szász Gabriella
Források:
¹ Jeske, D., & Olson, D. (2025).
Silo mentality in teams: Emergence, repercussions and recommended options for change. Journal of Work-Applied Management, 17(1), 20–33.
² Gallup. (2025).
State of the Global Workplace 2025.
³ World Health Organization. (2022).
Guidelines on mental health at work.
Adams, Z., Nelson, A., & Ranjan, R. (2023).
Breaking down silos: Integrating big data across organizational functions. International Journal of Network and Communication Research, 7(1), 81–89.
Bento, F., Tagliabue, M., & Lorenzo, F. (2020).
Organizational silos: A scoping review informed by a behavioral perspective on systems and networks. Societies, 10(3), 56.
De Waal, A., Weaver, M., Day, T., & Van der Heijden, B. (2019).
Silo-busting: Overcoming the greatest threat to organizational performance. Sustainability.
"- Mert a jóllét közös ügyünk." ❤️
