A"Tartsd a Lépést!” - mint wellbeing-esettanulmány

Közösségi séta, viselkedésváltozás és bizonyítékokon alapuló egészségnyereség

A fizikai aktivitás jelentőségéről ma már nem „meggyőző” kampányszövegek szintjén beszélünk.

Az ülő életmód, a mozgáshiány és a stressz–alvás–hangulat tengely összefüggései a nemzetközi szakirodalomban és irányelvekben egyértelműek.

A mindennapi megvalósítás azonban továbbra is kihívás különösen a munkavállalók életében, ahol a nap nagy része strukturált, a mozgás pedig gyakran a „maradék időre” szorul.

Ebben a kontextusban érdemes szakmai szemmel vizsgálni Ignáth Éva Tartsd a Lépést! kezdeményezését.

Éva a Wellbeing Szövetség tagja, 36 éve hobbifutó, 11-szeres maratonista, futóedző és pilates oktató.

A program alapgondolata tudatosan nem teljesítménycentrikus: a rendszeres, biztonságos és örömteli mozgást a séta/gyorsgyaloglás, a közösségi élmény és a következetesség felől teszi elérhetővé — alacsony belépési küszöb mellett.

A "Tartsd a Lépést!" program rövid szakmai leírása: mi történik és miért fontos?

A "Tartsd a Lépést!" országos, folyamatos kezdeményezésként működik.

Havonta szervezett közös alkalmak zajlanak több helyszínen, azonos időben indulva, természetközeli, inspiráló terekben.

A program családbarát és inkluzív:

• kisgyerekes résztvevők,

• babakocsival érkezők,

• kutyával sétálók,

• és az idősebb korosztály egyaránt bekapcsolódhatnak.

Kende-Hofherr Krisztina bevonásával a közösségszervezés és a helyi nagyköveti hálózat koordinációja is megerősödött, folyamatos támogatást biztosítva a résztvevők számára.

Wellbeing-szakmai szempontból a program legnagyobb értéke az, hogy a mozgást nem edzésként, hanem mindennapi szokásként keretezi — olyan formában, amely széles populáció számára reálisan elérhető.

Tudományos háttér: miért kulcs a rendszeres, elérhető mozgás?

1. Irányelvek: a „minimum” is számít

A WHO 2020-as ajánlása szerint felnőttek számára heti 150–300 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás javasolt.

A hangsúly egyértelmű: kevesebb is jobb, mint a semmi, a fokozatosság és a rendszeresség kulcsfontosságú. A séta és a gyorsgyaloglás ebből a szempontból ideális „belépő” mozgásforma:

• alacsony sérüléskockázat,

• könnyen adagolható,

• és beilleszthető a hétköznapokba.

2. Népegészségügyi helyzet: az inaktivitás valós probléma

Világszinten a felnőttek ~31%-a nem éri el az ajánlott aktivitási szintet. Az EU-ban a lakosság 45%-a soha nem sportol, Magyarországon ez az arány 59%.

A WHO 2024-es magyarországi factsheetje szerint:

• a 18–64 évesek 34,9%-a

• a 65+ korosztály 20,4%-a teljesíti a ≥150 perc/hét ajánlást.

Ezek az adatok egyértelművé teszik: az alacsony küszöbű, közösségi, megtartó erejű programoknak valós népegészségügyi jelentősége van.

3. Ülő életmód: önálló kockázati tényező

A hosszú ülőidő egészségkárosító hatása részben független attól, hogy valaki „jár-e edzeni”.

Egy nagy metaanalízis szerint a napi 60–75 perc közepes intenzitású mozgás érdemben csökkentheti a magas ülőidő kockázatait. Ez különösen releváns a munkahelyi wellbeing szempontjából, ahol a megoldás nem csak a heti edzés, hanem az ülés rendszeres megszakítása.

4. Mentális jóllét: mérhető hatások

A mozgás mentális egészségre gyakorolt hatását erős bizonyítékok támasztják alá:

• a BMJ (2024) metaanalízise szerint a testmozgás csökkenti a depressziós tüneteket,

• a lépésszám-vizsgálatok alapján már napi 7000 lépés is érezhetően pozitív hatással van a lelkiállapotunkra,

• és már +1000 lépés/nap növelése is mérhető előnyt jelent.

Miért működik a Tartsd a Lépést! a viselkedésváltozás szempontjából?

A program több, wellbeing-gyakorlatban bizonyított mechanizmust ötvöz:

• Alacsony belépési küszöb – nincs eszközigény, nincs teljesítményelvárás,

• Rendszeresség és ritmus – szokásépítés,

• Társas támogatás – csökkent lemorzsolódás,

• Biztonságos szakmai keret – fenntarthatóság és sérülésmegelőzés,

• Természetközeli környezet – stresszcsökkentő hatás.

Kapcsolódás a munkavállalói wellbeinghez

A munkahelyi egészségfejlesztés kulcskérdése: hogyan lesz a mozgásból rutin, nem kampány?

A Tartsd a Lépést! modellből három elem különösen jól átültethető:

1. Mozgásablakok a napban (rövid séták, walk & talk)

2. Nagyköveti modell és vezetői példamutatás

3. Inkluzív célkitűzés – a részvétel a mérce, nem a teljesítmény

A lényeg: a mozgás ne plusz feladat legyen, hanem a működőképesség alapfeltétele.

Az ignatheva.hu oldalon tájáekozódhattok eseményeinkről.

Felhasznált szakmai források (válogatás)

WHO (2020, 2024), Eurobarometer (2022), BMJ (2024), JAMA Network Open (2024)

"- Mert a jóllét közös ügyünk."