.png){kind=logo}
Munkahelyi egészség - nem költség: befektetés
- Agota Balai
- jún. 21.
- 3 perc olvasás
A munkahelyi egészség, a wellbeing globális trendjei és a hazai helyzet
A befektetés megtérülése: nemzetközi kontra hazai nézőpont
A World Economic Forum és a McKinsey Health Institute jelentése szerint a munkavállalói egészségbe történő beruházás globális szinten akár 11,7 trillió USD értéket is teremthet.
Ez személyenként évente 1 100–3 500 USD közötti gazdasági előnyt jelenthet, elsősorban a produktivitás növekedése, a hiányzások csökkenése, a fluktuáció mérséklődése, valamint az ESG-megítélés és befektetői bizalom erősödése révén.
World Economic Forum és a McKinsey Health Institute jelentése: Thriving Workplaces: How Employers can Improve Productivity and Change Lives
Magyarországon a munkaadók többsége jelenleg még inkább a közvetlen költségcsökkentést tekinti elsődleges célnak – például a táppénzkiadások mérséklését –, és ritkábban foglalkoznak a mentális egészség, a presenteeism (csökkent teljesítőképességgel való jelenlét) vagy az elköteleződés hosszú távú hatásaival.
Bár egyre több vállalat kínál wellbeing szolgáltatásokat, ezek sokszor nem épülnek be szervesen a vállalati stratégiába, és megtérülésük mérése is ritkán történik meg rendszeresen.
A munkavállalói egészség jelenlegi állapota
A jelentésből kiderül, hogy globálisan a munkavállalók csupán 49%-a érzi magát „jól” – vagyis rendelkezik jó holisztikus egészségi állapottal és alacsony kiégési szinttel. A kiégési tünetek előfordulása eléri a 20–30%-ot, különösen veszélyeztetettek a nők, a fiatalok, az alacsony végzettségűek.
Magyarországon a 2023–2024-es adatok szerint a dolgozók 30–40%-a számol be rendszeres munkahelyi stresszről. A WHO jelentése alapján a lakosság 15–20%-a érintett mentális problémában, és ez az arány a munkaképes korúaknál vélhetően még magasabb.
A fizikai inaktivitás is jelentős probléma: a KSH és NEAK adatai alapján a lakosság több mint fele nem végez rendszeres testmozgást, ami hosszú távon jelentősen befolyásolja a munkaképességet.
Iparági és demográfiai különbségek
A globális adatok alapján a legnagyobb kiégési kockázat az agráriumban, a könyvelésben, a kereskedelemben és a médiában dolgozóknál jelentkezik.
Ezzel szemben a HR, az oktatás és a mérnöki szektor munkavállalói jobb holisztikus egészségi mutatókkal rendelkeznek. Érdekesség, hogy a konstrukciós szakmákban – bár fizikailag megterhelők – mégis kedvezőbb pszichoszociális mutatók jelentkeztek, vélhetően az önállóság és a kézzelfogható eredmények miatt.
A hazai gyakorlatban a fizikai dolgozók – különösen a logisztikai, építőipari, szállítmányozási szektorban – fokozottan ki vannak téve a testi és lelki megterhelésnek.
A női munkavállalók, különösen a gyermekgondozási vagy más családi feladatokat végzők körében magasabb a stressz és a kiégés kockázata.
Emellett éles generációs különbségek is megfigyelhetők: a fiatalabb (Z generációs) munkavállalók körében magasabb a szorongás, a bizonytalanság érzése, míg a 60 év felettiek körében a munkához való viszony inkább kiegyensúlyozottabb.
Fejlesztési irányok és adaptációs lehetőségek Magyarországon
A jelentés hat, minden szervezetre alkalmazható irányelvet fogalmaz meg. Ezek hazai környezetben is adaptálhatók, és jelentősen javíthatják a munkavállalók jóllétét és a szervezetek teljesítményét.
Először is, elengedhetetlen, hogy a munkáltatók mérjék fel munkavállalóik egészségi állapotát. Ez lehetővé teszi a szükségletek pontos azonosítását, és megalapozza a megfelelő beavatkozásokat. Az ilyen felmérések jelenleg ritkák Magyarországon, gyakran kizárólag az elégedettségre vagy a fluktuációra vonatkoznak.
Ezt követően szükség van célzott egészségprogramok kialakítására, amelyek túlmutatnak a „fitnesz bérlet + gyümölcsnap” szintjén, és a mentális egészség, az alvás, a táplálkozás, valamint a rugalmas munkaszervezés is részévé válik.
A fejlesztések hatékonyságát mérő indikátorokat is ki kell alakítani. A jelentés 3–5 egyszerű mutatót javasol, mint például a táppénzes napok száma, a fluktuáció, a munkavállalói elégedettség és a kiégési szint. Ezek a mutatók Magyarországon is könnyen bevezethetők, és alapot adhatnak a stratégiai döntéshozatalhoz.
Kiemelten fontos a vezetői elköteleződés: ahol a felsővezetés is példát mutat és személyesen támogatja a programokat, ott jelentősen magasabb a részvétel. A wellbeingnek nem külön tevékenységként, hanem a vállalati kultúra részévé kell válnia – például az éves jelentésekben, az ESG célok között, vagy a belső kommunikációban rendszeresen megjelenve.
Összegezve
A „Thriving Workplaces” jelentés által bemutatott nemzetközi példák, kutatások és elvek nemcsak inspirációként szolgálnak, hanem jól adaptálhatók a magyar vállalati környezethez is.
Ehhez azonban szemléletváltás szükséges:
A munkavállalók egészségét nem költségként, hanem befektetésként kell kezelni.
A döntéshozók és a szervezeti vezetők felelőssége, hogy kialakítsák azokat a feltételeket, amelyek egy egészségesebb, elkötelezettebb és produktívabb munkaerőhöz vezetnek – nemcsak egyéni, hanem gazdasági és társadalmi szinten is.
Boldogság a munkahelyen: Kulcs a sikerhez?
Kíváncsi vagy, vajon a boldogság a munkahelyen tényleg jobb teljesítményhez vezet? Jan-Emmanuel de Neve, az Oxfordi Egyetem professzora szerint igen! Valós adatokkal támasztja alá, hogy az elégedett munkavállalókkal rendelkező cégek jobban teljesítenek, és még a részvényeseknek is nagyobb hasznot hoznak.
A professzor arra is kitér, hogy vajon a home office vagy az irodai munkavégzés a célravezetőbb.
Nézd meg a rövid összefoglaló videót!
Ha többet szeretnél megtudni erről a fontos témáról nézd meg a teljes videót!
További anyagok:
"- Mert a jóllét közös ügyünk."
