Csendben égeti a pénzt a magyar cégek fele: erről a milliós veszteségről szinte senki nem beszél

A dolgozók bejárnak, a fizetés megérkezik, a cégek mégis milliókat veszítenek észrevétlenül. A jelenléti teljesítményvesztés – amikor a kimerültség vagy a stressz miatt valaki félgőzzel dolgozik – rejtett pénznyelő a vállalatoknál. Miközben a gépeket pontosan mérik, a legdrágább erőforrást figyelmen kívül hagyják, pedig az Oxfordi Egyetem szerint a dolgozói jóllét közvetlenül emeli a profitot.

A láthatatlan veszteség: Mi az a jelenléti teljesítményvesztés?

A vállalatok napjainkban szinte minden létező költséget igyekeznek optimalizálni. Pontosan követik a pénzügyi eredményeket, a termelési kiadásokat és a különböző hatékonysági mutatókat. Létezik azonban egy olyan veszteségforrás, amely szinte mindig rejtve marad a hivatalos kimutatásokban: a jelenléti teljesítményvesztés.

Ez a jelenség akkor lép fel, amikor a munkavállaló ugyan fizikailag vagy online jelen van és dolgozik, de a tartós stressz, a kimerültség vagy a kezeletlen egészségügyi problémák miatt nem képes teljes kapacitással teljesíteni. A dolgozók munkába járnak, a fizetések megérkeznek, a munka látszólag folyik – a háttérben mégis súlyos gazdasági következményekkel és milliós kiesésekkel kell számolniuk a cégeknek.

Oxfordi kutatás bizonyítja: A dolgozói jóllét közvetlenül növeli a cégértéket

A cégek gyakran éppen az egyik legfontosabb erőforrásukról, a munkavállalók valós állapotáról tudnak a legkevesebbet. Felmerül a kérdés:

" mennyibe kerül a vállalatoknak az, amit egyáltalán nem mérnek?

Az Oxfordi Egyetem kutatói átfogó elemzést végeztek: közel egymillió munkavállalói értékelést és 1782 amerikai tőzsdei vállalat adatait vizsgálták meg. A kutatás egyértelmű, pozitív összefüggést mutatott ki a dolgozói jóllét, a nyereségesség és a vállalatérték között. Bár a felmérés nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, egyértelműen rávilágít arra, hogy a munkavállalói állapotnak mekkora gazdasági jelentősége van a piacon.

Gyári szalag vs. irodai asztal: Hol mekkora a kockázat?

Nagy Márta, a Fitt Magyarország elnöke és wellbeing-szakértője szerint a legtöbb vállalat még mindig nagyságrendekkel többet tud a gépei műszaki állapotáról, mint a saját munkavállalói egészségéről és teljesítőképességéről. Pedig az emberi erőforrás megőrzése és fejlesztése éppen úgy tudatos tervezést igényel, mint a géppark karbantartása.

A problémák jellege iparáganként eltérő mintázatot mutat:

• Termelővállalatoknál: A mozgásszervi panaszok, a műszakrendből fakadó fizikai fáradás és a megnövekedett hibázási arányok összefüggéseit érdemes kiemelten vizsgálni.

• Irodai környezetben: A mentális túlterheltség, a csökkenő elköteleződés és a megnövekedett fluktuáció adhat kritikus fontosságú információkat a vezetőség számára.

Miért nem működik a gyümölcsnap? A hatékony wellbeing stratégia alapjai

A szakértő hangsúlyozza, hogy a felületi megoldások ideje lejárt: nem elegendő pusztán egészségnapokat vagy alkalmi sportprogramokat szervezni a munkavállalóknak. Egy valóban működőképes vállalati programhoz az alábbi három lépésre van szükség:

1. Rendszeres állapotfelmérés: A valós problémák és kockázatok pontos feltérképezése.

2. Célzott megelőzés: A mérésekre épülő, egyéni és szervezeti szintű intervenciók.

3. Folyamatos mérés: Az elért eredmények szisztematikus nyomon követése.

A wellbeing-programok valódi értékét nem a résztvevők száma adja, hanem az egészségi állapotban, a munkavégzési képességben és a szervezeti mutatószámokban elért mérhető változás.

Mikor válik a wellbeing valódi üzleti döntéssé?

Nagy Márta összegzése szerint a vállalati wellbeing akkor válik stratégiai szintű üzleti döntéssé, amikor a cégvezetés már nemcsak azt kérdezi, hogy mennyibe kerül egy-egy egészségprogram megvalósítása, hanem azt is pontosan kalkulálja: mekkora láthatatlan veszteséget előzhet meg vele?

Forrás: HR Portál, 2026. 10. 12.

Kép forrása: magnific

MTI/NKT

"- Mert a jóllét közös ügyünk."  ❤️