top of page
Keresés

Értékes munkatársak a változókorban, mit tehet a munkahely?

11 perccel ezelőtt
4 perc olvasás

Vannak élethelyzetek, amelyekről a munkahelyen egyszerűen nem szokás beszélni, -a munkáltatók ezáltal nem tekintenek rá olyan problémaként, amelynek kezelésében vagy támogatásában szerepük lehet- nem azért, mert ne lennének természetesek, hanem mert még mindig személyesnek, kellemetlennek vagy a munkától függetlennek tekintjük őket. A változó kori tünetek megjelenése ilyen téma. Pedig az azokkal való megküzdés közvetlenül érintheti a munkavégzést, a teljesítményt, a kapcsolatokat és azt is, hogy valaki hosszú távon hogyan érzi magát a munkahelyén. Ahhoz, hogy valóban támogató munkahelyi környezetet teremtsünk, az életkorral és az egészségi állapottal összefüggő változásokról is nyíltan kell beszélnünk.


Szerző: Bandzi Gabriella munkahelyi jóllét és humánfejlesztési szakember | Operations Manager, Svájc


Ertekes munkatarsak


A változókor kihívásai nem csak a nőket érintik


Míg a változókori tünetek alatt elsősorban a menopauzára gondolunk, a férfiak hormonális változásairól és azok lehetséges pszichés következményeiről, például a hangulati változásokról, ingerlékenységről vagy fáradtságról jóval kevesebb szó esik. Ezek azonban a munkahelyi kapcsolatokra, az együttműködésre és a jóllétre is hatással lehetnek. A támogató, stigmatizációtól mentes munkahelyi környezet ezért mindkét nem számára fontos.


A menopauzára hosszú időn keresztül kevés figyelem irányult mind a kutatásban, mind az egészségügyi ellátásban, mind pedig a szakpolitikában. Ennek következtében jelentős hiányosságok alakultak ki a rendelkezésre álló ismeretekben és a megfelelő támogatási lehetőségekben. Ez különösen fontos kérdés egy idősödő társadalomban, ahol egyre több nő és férfi tölti életének jelentős részét a változó kort követő életszakaszban, miközben aktív résztvevője marad a munkaerőpiacnak. Természetes életszakasz, de annak megélése korántsem egyforma. Egyes nők, férfiak alig tapasztalnak tüneteket, mások számára viszont a testi és pszichés változások jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Hőhullámok, alvászavarok, fáradtság, koncentrációs nehézségek, hangulati változások vagy szorongás egyaránt megjelenhetnek. Mindezek nemcsak a munkavégzésre, hanem a munka–magánélet egyensúlyára is hatással lehetnek.



Változás kell a céges kultúrában

A munkavállalók kellemetlennek vagy kockázatosnak érezhetik, hogy beszéljenek a tüneteikről, különösen olyan munkahelyi kultúrában, ahol az egészségi problémák felvállalása gyengeségként jelenhet meg.


Ebből következik, hogy a legalapvetőbb kiindulási pont, a munkahelyi kultúra, melyet egy-egy konkrét intézkedésnek szükséges követnie. Olyan környezetre van szükség, ahol a munkavállaló biztonságban érzi magát, ha egészségi problémájáról beszél, és ahol nem kell attól tartania, hogy emiatt hátrányos megkülönböztetés éri.


A munkáltatók számára ezért fontos lenne a szemléletformálás, a vezetők érzékenyítése és olyan egyértelmű, stigmatizációtól mentes munkahelyi irányelvek kialakítása, amelyek valódi támogatást nyújtanak.


Sok esetben egészen egyszerű munkahelyi intézkedések is jelentős segítséget jelenthetnek.


A Chartered Institute of Personnel and Development brit szakmai szervezet 2023-as jelentése szerint, -ami egy több mint 2000, 40 és 60 év közötti nő körében végzett felmérésen alapult-, a következő hasznos ajánlásokat nyújta a szervezetek számára arra az esetre, hogyan támogathatják jobban alkalmazottaikat.



Rugalmasabb munkarend

Lehessen szükség esetén később kezdeni, korábban befejezni, műszakot cserélni, illetve ahol a munkakör engedi, alkalmanként otthonról dolgozni. Ez különösen az alvászavarral, fáradtsággal vagy erősebb tünetekkel küzdőknek jelenthet segítséget.



A munkahelyi hőmérséklet kezelése

Legyen lehetőség ventilátor használatára, megfelelő szellőzésre, ablaknyitásra vagy a munkakörnyezet hőmérsékletének egyéni szabályozására, ahol ez megoldható.



Egyenruha és munkaruházat átgondolása

Ahol kötelező az egyenruha, érdemes megvizsgálni, hogy az anyaga, szabása és rétegezhetősége megfelelő-e. A túl meleg, rosszul szellőző ruházat felerősítheti a kellemetlenségeket.



Csendes vagy pihenésre alkalmas hely kialakítása

Fejfájás, fáradtság vagy koncentrációs nehézség esetén sokat jelenthet egy rövid időre igénybe vehető nyugodt helyiség.



Vezetői képzés, érzékenyítés

Talán ez az egyik legfontosabb intézkedés. A vezetőknek tudniuk kell, hogyan beszéljenek érzékenyen egy munkavállalóval, hogyan ismerjék fel, ha egy teljesítményváltozás mögött egészségi probléma állhat.



Menopauza-szabályzat vagy beillesztése a meglévő wellbeing politikába

Nem feltétlenül kell külön, többoldalas szabályzat. Fontosabb, hogy legyen egyértelmű: a szervezet felismeri ezt a problémát, beszélhető témának tekinti, és van kialakított útja a segítségkérésnek.



Menopauza- vagy wellbeing-mentor

Egy kijelölt, megfelelően felkészített munkatárs olyan bizalmi pont lehet, akihez az érintettek fordulhatnak, ha nem szeretnének közvetlenül a vezetőjükkel beszélni.



Ne kezeljük a tünetet teljesítményproblémaként


Ha valakinek átmenetileg romlik a koncentrációja, fáradtabb vagy gyakrabban van szüksége rövid szünetre, érdemes először megvizsgálni, hogy milyen munkakörülmények vagy átmeneti megoldókulcsok segíthetnek. A tünetek idővel változhatnak, ezért a támogatást is érdemes időről időre felülvizsgálni



A menopauzán túl


Egy felelős vezetőnek gondolnia kell arra is, hogy számos olyan munkahelyi intézkedés, amely segíti a menopauzával élő munkavállalókat, más egészségügyi problémák esetén is hasznos lehet. Ide tartozhat nők esetében például az endometriózis, a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy a mióma. Ezért érdemes a kérdést szélesebb összefüggésben, a menstruációs és reproduktív egészség, valamint a munkahelyi jóllét részeként kezelni.



Amikor értékes munkatársak távoznak


A változó korban lévő munkavállalók munkahelyi támogatása tehát nem csupán egészségügyi vagy szociális kérdés, hanem gazdasági jelentősége is van. A kezeletlen vagy nem megfelelően támogatott tünetek nemcsak a munkából való távolmaradást, hanem a presenteeism jelenségét is erősíthetik (az érintett munkavállaló jelen van a munkahelyén, miközben egészségi állapota miatt teljesítménye csökkenhet). A kérdés tehát nem az, hogy az érintett munkavállaló „mennyit bír”, hanem az, hogy a munkahely képes-e olyan környezetet teremteni, amelyben egy természetes életszakasz nem válik a szakmai életút akadályává.



Irodalmi hivatkozás:

  • European Agency for Safety and Health at Work (2016): Women and the ageing workforce: implications for Occupational Safety and Health, Executive summary

  • Buda Béla (2006): Empátia, Urbis Könyvkiadó, Budapest


Internetes forrás :

bottom of page