top of page

Környezetileg és társadalmilag felelős vállalatirányítás, avagy ESG, mint lehetőség vagy kötelező nyűg?

Részletek Kövér Zsófia azonos című Vállalatgazdaságtan dolgozatából, a Budapesti Corvinus Egyetemen, szerkesztette Dr. Szabó Ágnes

 

 

Mi az az ESG?

 

Az ESG egy rövidítés, mely három angol szót takar: Environment (környezeti), Social (társadalmi), Governance (irányítási). A rövidítéssel számos helyen találkozhatunk, egyre gyakrabban jön velünk szembe. Alapvetően egy vállalat-irányítási szemléletmódról egy keretrendszerről beszélünk, melynek középpontjában a fenntarthatóság áll és a rövidítésekkel jelzett három szó mutatja a fókuszpontokat. A Deloitte kapcsolódó cikksorozata[1] betekintést enged ezen szavak pontos jelentésébe és az ezekhez kapcsolódó 3 fő pillér mélyebb tartalmába: a környezetvédelmi pillér az egyik legkomplexebb pillér, mely magában foglalja a környezetileg káros hatásokat (pl. lég-, víz- talajszennyezés), környezetbarát vagy romboló erőforrás felhasználásokat, hulladékgazdálkodás, földhasználati kérdések, stb.  A társadalmi pillér alá tartozik a vállalat humán-erőforrás menedzsment szemlélete, a vállalatok termékeinek biztonsága és minősége, az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdései. Az irányítás pillér vonatkozik a részvényesek jogaira, igazgatótanács diverzitására, a vezetőség kompenzációjára, illetve hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal.



Annak érdekében, hogy ezeket a fenntarthatósági célokat minél több vállalat beépítse a mindennapi működésébe a szabályozók egyre szigorúbb követelményeket támasztanak, mindemellett – legalábbis Európa országainak jelentős részében – a társadalmi gondolkodás is ezt a fajta felelősségteljes „viselkedést” várja el a vállalatoktól. 


Az európai régió a világ egészét tekintve élen jár abban, hogy olyan szabályozói környezetet teremtsen, mely az üzleti szférát az ESG szempontú működés felé terelje. 


A BloomebrgNEF a G-20 országok vonatkozásában mérte fel a fenntarthatóság finanszírozásra és ESG nyilatkozatok közzétételére vonatkozó szabályozói környezetet, mindezt 0-10 közötti skálán mérve. Az ilyen irányú elkötelezettség átlagértéke ezen a skálán 6,57.


Ahogy az a BlombergNEF[2] oldalán megjelent értékelésből is látszik Európa vezet 7,93-as átlagpontszámmal. Számos nagy gazdaság ebben a tekintetben kevésbé elkötelezett: USA (4,85), Kína (5,74), India (3,74). Sok esetben ezek az országok nem csatlakoznak azokhoz a kezdeményezésekhez, melyek elősegíthetnék a globális szabályozás megteremtését.

 




Mik ezek a szabályozások? Hogyan érintik az Európában, köztük Magyarországon működő cégeket? 


Ahhoz, hogy az EU 2050-re a klímasemlegeségi célt el tudja érni[3] (Green Deal), fontos, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre a vállalatok működésének fenntarthatóságáról, átlátható és összehasonlítható legyen egy-egy vállalat ESG alapú megítélése.


Ennek a célnak az elérését szolgálják az egyre szigorúbb és szélesebb körre kiterjedő jelentéstételi kötelezettségek. Az EU Tanácsa 2022. elején elfogadta álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre (CSRD) irányuló bizottsági javaslatról[4], mely jelentős mértékben kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét az addig érvényben lévő NFRD2-hez[5] képest. Ennek a kiterjesztett hatáskörnek köszönhetően, 2023-tól több mint 50.000 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos jelentést készíteni és közzétenni.


Az egyik magyar tanácsadó cég ESG szakértői a témában készült cikkükben6 szemléletesen összefoglalják hogyan is érinti mindez az egyes vállalatokat:

 



Forrás: Kupás-Varju, 2023

 

 

A jelentéstételi kötelezettséghez, azok tartalmi, információs köréhez további támogatást nyújtanak azok a keretrendszerek, melyek összefogják jelentéstételi szabványokat (GRI[6], SASB[7]). A 2020. július 12-én hatályba lépett EU Taxonómia[9] (2020/852 rendelet) pedig beazonosítja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a fenntartható gazdasági működésbe való átmenethez. Ezek a jelentéstételi kötelezettségek jelentős kihívás elé állítják a vállalatokat. Egyelőre újszerűen hat a megközelítés, nehéz eldönteni mi kerüljön be a jelentésbe (lényegesség), pontosan milyen szabványoknak kell megfelelni, milyen információs adatbázis áll rendelkezésre (pl. fő partnerekről) és legfőképp milyen célok, irányok kerüljenek meghatározásra, melyek az adott vállalat értkét a jövőben növelhetik az alacsonyabb ESG kockázatnak köszönhetően.



ESG megjelenése a vállalatirányításban – kötelezettség vagy elkötelezettség?

 

Fenntarthatósági jelentés, ESG minősítések

 

A vállalatok egyre szélesebb körét érinti a jövőben a jelentéstételi kötelezettség. Ennek elsődleges jelentősége egy vállalat szempontjából abban állhat, hogy ha összehasonlíthatóvá válnak a gazdasági szereplők ESG szempontrendszer alapján is, akkor számos előnyt vagy akár hátrányt is hozhat a cég számára pl. tőkebevonás, külső finanszírozáshoz jutás, illetve társadalmi megítélés tekintetében.


A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy amellett, hogy a potenciális befektetők és vevők számon tartják az adott vállalat ESG elkötelezettségét, emellett már az üzleti partnerek (szállítói lánc részeként) és hitelintézetek is számos olyan információt kérnek a vállalatoktól, mely az ESG jelentések részeként nyilvánosságra kell hozni. 


A jelentések fő tartalmi elemei tekintetében ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A környezetvédelmi aspektusok tekintetében még támpontot nyújtanak az EU keretrendszerek és a bővülő elvárások, így a vállalat karbon-lábnyoma és annak csökkentésére tett intézkedések könnyebben megfoghatóak, míg a társadalmi és irányítási fókuszok tekintetében nehezebb meghatározni a viszonyítási alapot, a jelentéstétel pontos tartalmát. 


Figyelembe véve a téma egyre nagyobb jelentőségét a piacon is egyre több tanácsadó cég vette kínálatába az ESG jelentéseket, illetve számos minősítő cég is megjelent. Ezek elsődleges célja az lenne, hogy elkerülhető legyen a „green washing”[8] jelenség.


Ugyanakkor a minősítések jelenleg nehezen összehasonlíthatók, az egyes minősítők által alkalmazott módszertanok eltérőek és nem is teljes egészében ismertek a külső szereplők számára. Nincsenek egységes szabványok a minősítésre, így az egyes minősítők által adott értékek igen nehezen összevethetőek. A Sustaonserv oldalán elérhető tanulmány[16] szemléletesen összefoglalja, hogy néhány kiemelt ESG minősítést nyújtó intézet milyen forrásokból és szempontrendszer alapján végzi a tevékenységét:

 

Forrás: Sustainserv, ESG Ratings and Rankings: why they matter and how to get started, 2020

 

Érdemes még elolvasni:


Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan készítheti fel a szervezetet az ESG szemléletmódra és szabályozásra, vagy akár a munkavállalói jóllét felturbózásának további lehetőségei érdekelnék, szeretettel várjuk a Wellbeing Booster Orientációs Napon 2024. február 8-án!

A cikk szerzője:

Kövér Zsófia, a Budapest Corvinus Egyetem első éves hallgatója


[2] BloombergNEF honlapja, 2021 

[3] Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, 2023

[4] Az EU Tanácsa Sajtóközlemény, 2022

[5] NFRD: Non-Financial Reporting Directice, 2014/95/EU Irányelv

[6] Global Reporting Initiative, globalreporting.org 

[7] Sustainable Accounting Standards Board, sasb.org

[8] Green washing: Olyan marketing- és PR-stratégia, amely elhiteti a fogyasztókkal és a közvéleménnyel, hogy a vállat többet tesz a környezet védelméért, mint a valóságban. Greendex.hu/Greenwashing/

[9] Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, 2023

[16] Sustainserv, 2020



Hivatkozásjegyzék

 

 

BloombergNEF. (2021, november 25). Europe Leads on ESG Policy, But Trend Promising for All.

 

Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal. (2023). Az európai zöld megállapodás megvalósítása.

 

EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. (2022. február 24.) A Tanács elfogadta álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre (CSRD) vonatkozóan.

 

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, (2014. november 15.) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

 

Kupás Zoltán – Varju Bálint, (2023): Elfogadták a CSRD-t – Felkészülnek az unió nagyvállalatai https://www.horvath-partners.com/hu/media-center/cikkek/ujabb-merfoeldkohoez-erkezett-az-europai-esgszabalyozas 

 

Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, (2023) EU taxonomy for sustainable activities https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance/tools-and-standards/eu-taxonomy-sustainable-activities_hu 

 

Magyar Nemzeti Bank, (2022. március 16.) Zöld jogtár https://www.mnb.hu/letoltes/zold-jogtar-0316.pdf 

 

Magyarország Kormánya honlap, (2023 október 31.) ESG törvények módosításáról szóló törvény-tervezet https://kormany.hu/dokumentumtar/esg-torvenyek-modositasarol-szolo-torveny-tervezet 

 

A          Magyar            Nemzeti           Bank    10/2022.          (VIII.2.)           számú  ajánlása.           (2022.  október)           1-2. https://www.mnb.hu/letoltes/10-2022-zold-ajanlas.pdf 

 

Dr. Stephan Lienin - Manuela Huck-Wettstein, (2020. december 7.) ESG Ratings and Rankings: why they matter and how to get started, Sustainserv https://sustainserv.com/en/insights/esg-ratings-and-rankings-whythey-matter-and-how-to-get-started/ 

 

Pásztor Roxána (2023. augusztus 31.) Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében, Interjú Pókos Gergővel, Portfolio https://www.portfolio.hu/bank/20230831/mineltobb-zold-hitel-kihelyezeseben-latja-a-jovot-az-otp-ez-a-kulcs-a-gazdasag-zolditeseben-636279 

 

Jogi Fórum, (2022. november 24.) 2026 nyarától a vállalatok vezetőinek 40 százaléka nő kell hogy legyen – Elfogadta a női kvótára vonatkozó uniós irányelvet az EP https://www.jogiforum.hu/cikk/2022/11/24/2026nyaratol-a-nagyvallalatok-vezetoinek-40-szazaleka-no-kell-hogy-legyen-elfogadta-a-noi-kvota-iranyelvetaz-ep/ 

 

 

Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, (2022) Corporate sustainability due diligence https://commission.europa.eu/business-economy-euro/doing-business-eu/corporate-sustainability-duediligence_hu 

 

European Banking Authority,      (2020. május 29.) FINAL REPORT – GUIDELINES ON LOAN

ORIGINATION                                                    AND                             MONITORING 

53 views0 comments

Comments


bottom of page