Nem csak Magyarországon, de világszinten is jelentősen nőtt 2023-ban a
munkavállalókban a pénzügyi stressz, ami a teljesítmény, és ezen keresztül a
munkaadó eredményességének romlásához vezet. Egyre több vállalat ismeri fel
ebben a gazdasági kihívásokkal teli időszakban a munkavállalók pénzügyi jóllétének
(financial wellbeing) fontosságát.
Hatalmas nyomást helyezett az elmúlt év a magyar munkavállalók pénzügyi-stressztűrő
képességére. A magyar gazdaság bővülésének megtorpanása, a 20 százalék feletti infláció,
a reálbér-növekedés eltűnése, munkahelyek megszűnése és a toborzások leállítása
pénzügyi szorongáshoz vezetett - legalábbis ez derül ki több hazai pénzintézet reprezentatív
kutatásit elemezve.
Uralkodik a pénzügyi pesszimizmus
A hazai lakosság összességében borúlátó a pénzügyi jövőképét illetően: az egyik
legnagyobb pénzintézet felmérése szerint a magyarok 52 százaléka érzi úgy, hogy romlott
az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, míg tavaly ugyanez az arány 44 százalék volt. A
friss hazai felmérések egyöntetűen rávilágítanak, hogy hosszabb távon a nyugdíjhelyzetük
okoz frusztrációt a munkavállalóknak, rövid távon pedig a megtakarítások hiánya.
Jellemzően 10-ből 4 válaszadó semmilyen megtakarítással sem rendelkezik, tehát egy
hirtelen felmerülő pénzügyi kihívással szemben sem tud védekezni megfelelően. Azok sem
nyugodhatnak meg, akik félretesznek: biztosítási és banki felmérések 30 és 40 ezer forint
közé teszik azt az összeget, amit az átlagos megtakarító félre tud tenni havonta.
Világszintű aggodalom
A munkavállalók pénzügyi stressz-szintje világszinten is egyre magasabb. A Nudge 1500 fő
megkérdezésével készült globális felmérése szerint a munkavállalók 44 százaléka aggódik a
pénzügyi helyzete miatt és mindössze 37 százalék mondja azt, hogy eleget tesz félre, míg
25 százalék gondolja azt, hogy felkészült a nyugdíjra.
A PwC Munkavállalói Pénzügyi Jóllét felmérésében a válaszadók 57 százaléka jelölte meg a
pénzügyeket, mint a legfőbb stresszokozót. A kutatásban résztvevők az alvást (56%), a
mentális egészséget (55%), az önbecsülést (50%), a fizikai egészséget (44%) és a családi
kapcsolatokat (40%) jelölték meg olyan területként, amire a pénzügyi stressz a leginkább
negatív hatással van.
A pénzügyi stressz hatása a teljesítményre
A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi stresszel küzdő kollégák kevésbé elkötelezettek
munkaadójuk iránt azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik nem néznek szembe ilyen
kihívással.
kevésbé érzik magukat energikusnak a munkahelyen,
kevésbé érzik úgy, hogy a céghez tartoznak,
kevésbé érzik azonosnak értékeiket a cég értékeivel,
kevésbé ajánlanák munkaadójukat rokonaiknak és barátaiknak munkahely gyanánt,
kevésbé büszkék az ott elvégzett munkájukra.
Hogyan járulhat hozzá a munkáltató a munkavállaló pénzügyi jóllétéhez?
A PwC felmérése szerint a dolgozók többsége segítséget szeretne a pénzügyeiben (74%),
főleg a bizonytalan gazdasági helyzetekben. Fontos szempont, hogy megbízható és
objektív, független információkhoz jussanak, ami segíti a döntéshozatalt a pénzügyi
kérdésekben, mint amilyen a nyugdíj vagy a megtakarítás.
Ma már megannyi lehetősége van a munkáltatónak, hogy segítse a pénzügyi stressz oldását
valamilyen juttatással. A Nudge szerint a munkáltatók válaszai alapján ezek a leggyakoribb
pénzügyi jólléttel kapcsolatos juttatások:
Életbiztosítás (85%)
Nyugdíjhozzájárulás (79%)
Egészségbiztosítás (71%)
Jövedelempótló biztosítás (68%)
Pénzügyi edukáció (47%)
A megkérdezett vállalkozások HR-felelősei szerint mára a pénzügyi jóllét kritikus eleme a
szervezet juttatási stratégiájának. A HR-vezetők 95 százaléka mondta azt, hogy a pénzügyi
jólléti programok hatással vannak az üzleti eredményre, 82 százalék szerint pedig a
pénzügyi oktatást nevezte meg, mint elengedhetetlen kellék a programok sikerességéhez.
A kutatásból az is kiderült, hogy akkor a legeredményesebbek a pénzügyi jólléttel
kapcsolatos juttatások, ha ahhoz pénzügyi oktatás is társul. Minél gyakrabban kapott egy
munkavállaló pénzügyi képzést a cégtől, annál inkább vált optimistává a pénzügyi
helyzetével kapcsolatban (35%-ról 66%-ra nőtt az optimisták aránya), és annál kevésbé
szorongott a pénzügyi helyzete miatt (53%-ról 42%-ra csökkent a szorongók aránya).
Megtérül a pénzügyi edukáció
A Nudge felmérése szerint azoknál a dolgozóknál, akik rendszeresen részesülnek pénzügyi
edukációban
79%-kal nő az esélye, hogy 6 vagy több hónapra elegendő megtakarítást képeznek,
81%-kal kisebb az esélye, hogy úgy érzik, nem bírnak el a törlesztőkkel,
21%-kal nő az esélye, hogy időben befizetik a számláikat,
33%-kal csökken az esélye, hogy rövid lejáratú kölcsönöket halmoznak fel, például
Az így elért kiegyensúlyozottabb pénzügyi jóllét növeli a munkaadó iránti elköteleződést,
csökkenti a bérfeszültségeket és javítja a termelékenységet. A Salary Finance 2020-as
jelentése szerint mindez 20-29 produktív munkanapot jelent, ami egyébként elveszett volna
a pénzügyi stressz miatt, ami a bérköltség 9-13 százalékának a megtérülését jelenti.
Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan támogathatja a munkahely a kollégák pénzügyi tudatosságát, és a munkavállalói jóllét felturbózásának további lehetőségei érdekelnék, szeretettel várjuk a Wellbeing Booster Orientációs Napon 2024. február 8-án!
A cikk szerzőjéről:
Sipos Csaba, a Grantis Hungary Zrt. független pénzügy tanácsadója, a Pénzügyi Akadémia megálmodója és első számú oktatója, a Wellbeing Szövetség alapító tagja