Megvalósult az IPOSZ-tagok első wellbeing vezetői workshopja

2026.március 3-án megvalósult az Ipartestületek Országos Szövetsége – IPOSZ tagjai számára szervezett első wellbeing képzés, amelyet a Wellbeing Szövetség székházában tartottunk meg.

A „Bevezető a Wellbeing Kultúrába” című egynapos vezetői workshop a Wellbeing Szövetség, az Ipartestületek Országos Szövetsége – IPOSZ és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai együttműködésének részeként jött létre. A program célja az volt, hogy a mikro- és kisvállalkozások vezetői számára is közérthetővé, gyakorlativá és üzleti szempontból is értelmezhetővé tegye a wellbeing szemléletet.

A workshop egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a wellbeing nem pusztán egy divatos kifejezés vagy „jó, ha van” típusú vállalati program, hanem tudatosan alkalmazható vezetői eszköz. Olyan szemlélet, amely hozzájárulhat a munkavállalói jóllét erősítéséhez, a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodáshoz, valamint a fenntarthatóbb, emberközpontúbb szervezeti működés kialakításához.

A wellbeing mint gyakorlati vezetői eszköz

A képzés során külön hangsúlyt kapott, hogy a wellbeing ne elvont fogalomként, hanem hazai példákon, konkrét jógyakorlatokon és a mindennapi működésbe beépíthető megoldásokon keresztül jelenjen meg.

A résztvevők olyan témákkal és módszerekkel találkozhattak, amelyek a vállalkozások méretétől függetlenül is értelmezhetők, és sok esetben jelentős többletráfordítás nélkül is alkalmazhatók. A program központi gondolata az volt, hogy a jóllét kultúrája nem kizárólag nagyvállalati környezetben építhető, hanem a mikro- és kisvállalkozások mindennapjaiban is megjelenhet – vezetői döntésekben, munkakörnyezetben, kommunikációban, szokásokban és szervezeti működésben egyaránt.

Fontos üzenetként fogalmazódott meg az is, hogy a wellbeing nem állhat meg az egyedi programok szintjén. A jövő a tudatos tervezésben, a meglévő erőforrások jobb hasznosításában, valamint a visszamérés és folyamatos fejlesztés kultúrájának megerősítésében van.

A workshop szakmai témái

A program több wellbeing dimenziót is érintett, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak arról, hogyan kapcsolódik össze a mentális, fizikai, táplálkozási, munkakörnyezeti és pénzügyi jóllét a szervezetek működésével.

Nistor Katalin a mentális wellbeing témáján keresztül mutatta be, hogyan lehet tudományosan igazolt megközelítéseket alkalmazni a szervezeti stressz csökkentésére és a jóllét kultúrájának erősítésére. Előadásában kiemelt szerepet kapott a pszichoszociális biztonság, valamint annak jelentősége, hogy a mentális egészség valódi szervezeti értékké váljon.

Nagy Márta az életmód orvostan gyakorlati nézőpontját hozta be a programba. Előadásában a fizikai és mentális jóllét összefüggései, a szokások szerepe, a motiváció, az egészségmagatartás-változás lépései, a mikroszokások bevezetése és a prevenciós programok tervezése kerültek fókuszba.

Langer Jelena a táplálkozástudomány és a longevity, vagyis a hosszú, egészséges élet szemlélete felől közelítette meg a wellbeing témáját. Előadásában arra kereste a választ, hogyan lehet az elfoglalt munkavállalókat támogatni az egészségesebb szokások kialakításában, akár a táplálkozás, akár a mozgás területén.

Feuertag Ottó a munkakörnyezeti jóllét szerepét mutatta be hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatok alapján. Előadásában hangsúlyozta, hogy a fizikai munkakörnyezet hatással van a mentális, szociális és szervezeti jóllétre is, és üzletileg is mérhető értéket képviselhet. A wellbeing az egyéni ergonómiai komforttól egészen a szervezeti szintű környezeti jóllétig értelmezhető.

Sipos Csaba a pénzügyi jóllét témáját járta körül. Előadásában bemutatta, hogyan járulhatnak hozzá az adókímélő, gondoskodás jellegű juttatások, a vállalati egészségbiztosítások, a csoportos életvédelem, a célzott támogatások és a pénzügyi jóllét tréningek a munkavállalók biztonságérzetéhez és a fenntartható szervezeti működéshez.

Közös cél: érthető és megvalósítható wellbeing a kisebb vállalkozások számára is

A workshop egyik fontos eredménye, hogy a wellbeing szemléletét a résztvevők nem elméleti, hanem gyakorlati vezetői eszközként ismerhették meg. A program célja az volt, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára is láthatóvá váljon: a munkavállalói jóllét, az egészségesebb működés, a tudatosabb vezetés és a fenntartható szervezeti kultúra nem különálló célok, hanem egymást erősítő tényezők.

Köszönjük minden résztvevőnek a nyitottságot, az aktív jelenlétet és az értékes gondolatokat. Külön köszönjük szakmai partnereinknek, az IPOSZ-nak és a Magyar Innovációs Szövetségnek az együttműködést.

Hiszünk abban, hogy az ilyen szakmai alkalmak valódi segítséget adnak ahhoz, hogy a wellbeing a mikro- és kisvállalkozások számára is érthető, megvalósítható és eredményes vezetői gyakorlattá váljon.

"- Mert a jóllét közös ügyünk." ❤️